Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Érdekességek a Szent Koronáról

 

 

 

 10   ÉRDEKESSÉG

 

 A SZENT KORONÁRÓL

 

Augusztus 20-án a magyar állam alapítását is ünnepeljük, melynek jelképe a Szent Korona.

Íme néhány érdekesség Magyarország egyik legfontosabb történelmi ereklyéjéről.

 

 

1. A Szent Korona két részből áll.

A felső részen a szentek ábrái mellett latin nyelvű szavak olvashatók, az alsón a képek mellett görög nyelvű feliratok állnak, ezért az alsó részt görög, a felsőt latin koronának is nevezik.

A két koronarészt feltehetőleg a XII.században építették össze.

Szent István királyunkat tehát valószínűleg nem ezzel a koronával koronázták meg.

Pontosan nem tudjuk, mikor kezdték használni uralkodóink a Szent Koronát.

2. Egy legenda szerint II. Szilveszter pápa a koronát eredetileg a lengyel uralkodónak készíttette, ám a magyar küldöttség érkezése előtti éjszakán álmot látott. Álmában egy angyal arra utasította, hogy a koronát a másnap színe elé járuló magyar püspöknek , Asztriknak adja át.

3.
A Képes Krónika szerint a nagybeteg I. András király attól tartott, hogy testvére, Béla herceg letaszítja trónjáról fiát, a még gyermekként királlyá koronázott Salamont.

Ezért András cselhez folyamodott: megkérte öccsét, válasszon az egymás mellé helyezett korona és kard közül. Béla a kardot, a hercegség jelképét választotta, és így megmenekült.

 Ha ugyanis a korona felé nyúl, a király emberei, akik előzőleg elrejtőztek a teremben, azonnal megölték volna!
 

 

4. Az Árpád-ház kihalása után Ottó bajor herceg megszerezte a Szent Koronát, és felkerekedett vele Magyarországra, hogy királlyá koronázzák.

 

Hogy elkerülje a feltűnést, a koronának egy nagyobb kulacshoz hasonló csobolyót készíttetett.

Ezt a nyergéhez kötötte, így indult útnak. Ám az éjszaka közepén a szíj kioldódott, és a csobolyó leesett valahol Bécs és a magyar határ között.

Reggel vették észre, mi történt, és bár azonnal keresni kezdték, csak este találtak rá. A csobolyó érintetlenül feküdt a forgalmas országút kellős közepén.

5. A szokásjog szerint csak azt tekintették törvényes uralkodónak, akit Székesfehérvárott az esztergomi érsek koronázott meg a Szent Koronával.

 Károly Róbertet például csak harmadszorra sikerült megkoronázni ezen előírások szerint, mivel a Szent Koronát az erdélyi vajda bitorolta, és csak 1310-ben adta át a királynak.

 
6. Az özvegyen maradt Luxemburgi Erzsébet királyné, hogy biztosítsa születendő gyermekének, a későbbi V. Lászlónak a királyságot, 1440-ben udvarhölgyével ellopatta a koronát.

 Csaknem egy egész éjszakán át tartott, míg az udvarhölgy és segítője bejutott abba a kamrába, ahol a koronaékszereket őrizték.

A koronát vánkosba rejtve vitték Visegrádról Komáromba, a királynénak.

Amikor a Duna jegén átkeltek, az udvarhölgyek szekere alatt beszakadt a jég, és a holmijuk nagy része a folyóba veszett, a koronát szállító szánnak azonban nem esett bántódása.

Ám hiába koronázták meg a csecsemő V. Lászlót, az udvartartásának hamarosan menekülnie kellett az ellenlábas lengyel király elől.

 A nagy nehezen megszerzett koronát utazás közben az anyakirályné és leleményes   udvarhölgye a csöpp király alá, a bölcsőbe rejtette.

7.
  Egyes kutatók úgy vélik, Luxemburgi Erzsébet a

 Szent Koronát is zálogba adta,csakúgy,mint

 Sopron városát.

 A koronát és Sopront csak huszonnégy évvel

később vásárolta vissza III. Frigyes császártól  

 Mátyás király.

 Hamarosan azt is törvényben rendelte el, hogy koronaőrök őrizzék a koronát a visegrádi várban.

8. Egy történetíró szerint a Bécs ellen vonuló

I. Szulejmánnak is kezébe került a korona, ám neki esze ágában sem volt megtartani: egyszerűnek találta, és a különleges drágakövek híján nem ítélte sem elég értékesnek, sem elég díszesnek.

 A szultán állítólag fel is próbálta a koronát, aztán visszaadta a magyar követnek.

9. A szabadságharc bukása előtt, 1849 nyarán a koronát a magyar kormány miniszterelnöke társaival előbb Szegedre, majd Erdélybe vitte, és elásta a határ közelében, egy füzesben, Orsován. Megfogadták, hogy a rejtekhelyről soha senkinek nem beszélnek.

 A koronát csak 1853-ban találta meg az osztrák rendőrség, egy besúgói jelentés nyomán.

10.
A koronát a II. világháború vége felé Ausztriába vitték, majd 1951-től Amerikába, az Egyesült Államok aranykészletét is őrző Fort Knoxba került.

 A szállításkor használt ládán ez a felirat állt: sugárveszélyes repülő tárgy.

   A Szent Koronát – a koronázási jelvényekkel együtt

 – 1978-ban adták vissza Magyarországnak az amerikaiak.

   Először a Magyar Nemzeti Múzeumban voltak  láthatók,

  majd az Országházban  kerültek  méltó helyükre .

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.