Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Helka , a Balaton tündére

 

 

Balatoni legendák új köntösben


Nyulász Péter: Helka. A Burok-völgy árnyai
 

 
 
 
 
 
 
 
Valódi hiánypótló mű Nyulász Péter Helka című
 
meseregénye, hiszen a témaválasztása igazán
 
különleges: a kötet egy olyan Balatonhoz kapcsolódó
 
régi magyar legendát elevenít fel és gondol tovább,
 
mely lassan csaknem a feledés homályába merült, és amelyről az
 
utóbbi időben méltatlanul kevés szó esett. Egészen mostanáig.
 

 

 

 

A történet középpontjában a Balaton és környéke áll.
 
Kiindulópontja Tihany, a Soktornyú kastéllyal, ahol Helka hercegkisasszony él szüleivel: Helka hercegnővel és Kelén herceggel.
 
Az eredeti legenda főszereplője a hercegi pár volt, ám ez a mostani történet lányuk kalandjait meséli el.
A szülők annak idején hiába kötöttek békét Sióval, a Balaton tündérével és Kamorral, a Bakony varázslójával. Hiába sikerült akkoriban kijátszaniuk a gonosz boszorkány, Bora átkát, majd emberi alakjuktól megfosztani és száműzni Helka hercegnő ármánykodó nővérét, Horkát és annak párját, Thuzt, és ezzel látszólag nyugalmat varázsolni a vidékre.
 
A békekötés után ugyanis valamennyien hatalmas hibát követnek el: többé egyikük sem visel gondot a rá bízott területre, hanem valamennyien csupán saját bajaikkal foglalkoznak.
Siót nem érdekli többé a Balaton, mert csak az immár múlandó ifjúsága felett kesereg,
 
Kamort az Erdő védelme helyett csak az foglalkoztatja, hogy mások elől eltitkolja varázstudománya elvesztését, a hercegi párnak pedig minden idejét leköti, hogy túlzott aggodalommal óvják lányukat a sötét erők várható bosszújától. Azok pedig nem tétováznak: a Véletlen a kezükre játszik, így végre elindulhatnak visszaszerezni a magára hagyott tó feletti uralmat!



A szereplők közül kétségtelenül Helka alakja a legkidolgozottabb.
A történet elején mint igazi, vérbeli kamaszlányt ismerhetjük meg: folyamatosan lázadozik a hercegkisasszonyi lét minden kényelmetlen formasága és az örökös házi őrizet ellen.
Helka ugyanis szabadságra, önállóságra vágyik, mint a vele egykorú társainak nagy része általában, s ezt meg is kapja, bár valószínűleg nem teljesen úgy, ahogyan azt elképzelte.
Bora és szövetségeseinek váratlan támadása kész helyzet elé állítja: úgy alakul, hogy ezt a bosszúhadjáratot bizony neki kell visszavernie.
 
 Szerencsére, nincs egyedül: gyerekkori pajtása, Ciprián, és két kedves, mókás manó: Furmint és Tramini kísérik útján, emellett pedig - mint az minden valamirevaló mesében dukál – menet közben számos segítő lény és varázseszköz áll a hercegkisasszony szolgálatába, kiknek köszönhetően lassan kibontakozik a lány elől eddig elrejtett igazság.
 
A titkok feltárásával kerül Helka is egyre közelebb ahhoz, hogy megismerje önmagát, hiszen ebben a helyzetben nincs más választása: szép lassan bele kell simulnia a felnőtt létbe.
El kell hagynia hebrencsségét, komoly, néha egészen súlyos döntéseket kell meghoznia, rejtvényeket kell megfejtenie, meg kell tanulnia megkülönböztetni a jót a rossztól és bizony, közben arra is rá kell jönnie, hogy felelősséggel tartozik nem csupán magáért, hanem társai épségéért és biztonságáért is.
 
A történteknek köszönhetően Helka a szemünk láttára érik felnőtté és bizonyítja be rátermettségét arra, hogy elvállalja azt a feladatot, amit az öregek elhanyagoltak: őrizni és megvédeni – sőt, ahogyan ő állítja igazi hercegnőhöz méltó kifejezéssel: szolgálni - a Balatont: a Vizet, a Partot és az Erdő népét.



Helka mellett természetesen a Balaton kapja a legtöbb figyelmet a történetben.
A mesében előforduló minden földrajzi helyszín a valóságban is létező és bejárható, emellett pedig lépten-nyomon mindenféle utalásokba botlunk, melyek valamiképpen mind kapcsolódnak a környékhez, a Bakonyhoz, a Balatonhoz egyaránt.
 
Új legendák teremtődnek a könyv lapjain, például a balatoni lángos vagy a Sió gyümölcslevek eredetéről, megtudhatjuk, honnan kapta a nevét a Ciprián-forrás vagy Szentbékkálla, illetve olyan különleges, jellegzetes ételek elkészítési módjáról szerezhetünk némi ismeretet, mint a handabakáré vagy a dödölle.
 
 
 
 A szöveg nyelvezete roppant izgalmas, páratlanul gazdag szókincskészlettel rendelkezik, és végig áthatja egyfajta sajátos, finom humor, vétek lenne tehát átsiklani fölöttük!
 
Mindehhez tökéletes kiegészítést nyújtanak Bohony Beatrix sejtelmes és álomszép illusztrációi, melyek hatása csupán azzal lenne fokozható, ha fekete-fehér helyett színesben (is) láthatóak lennének.

A Helka egy olyan népmesei hagyományokra épülő történet, amelyben egyértelműen elkülöníthető a jó a rossztól, ahol aki bátor és kiállja a próbákat, az végül eléri célját, aki pedig mások életére tör, az természetesen pórul jár.
 

 És aminek a legeslegfontosabb üzenete pedig mégiscsak az, hogy sosem lenne szabad elfelednünk, hogy igenis vannak közös értékeink, amelyekért felelősséggel tartozunk, és amelyek megóvásához kivétel nélkül valamennyiünkre szükség van.

Nyulász Péter: Helka
Betűtészta Kiadó
2011, Budapest
308 oldal
2850 Ft

 És már kapható a történet újabb két kötete.  Így teljes a sorozat.

 HELKA - A Burok-völgy árnyai
 Különös események zavarják meg a Balaton északi partjának nyugodt mindennapjait. A  tihanyi Soktornyú Kastély népe ünnepre készül: Helka hercegkisasszony hamarosan hivatalosan is trónörökössé válik. Ám hősünk unja a felhajtást, elszökik inkább a tiltott rengetegbe szamócázni. Mindeközben a közeli Burok-völgyben sötét lelkű teremtmények gyülekeznek, hogy a kegyetlen Bora vezetésével feldúlják a Balaton békéjét, és bosszút álljanak a hercegi páron.


CIPRIÁN - A Balaton hercege 
 Az előző kötetből megismert szereplők útjuk során új barátokat és ellenségeket szereznek. Megtudjuk, hogyan keletkezett száz halom Battán, tengerszem a Megyer-hegyi malomkőbányában, földvár a Balatonnál, vagy a Sió-csatorna. A fődipicinyek, nyápicok, dinkák, sziporkák, csordás farkasok, Zemúr és Mitmitke, úgy gabalyítják a történet szálait, hogy azok az óbudavári mosókutat övező fa gyökereihez lesznek hasonlatosak. Ciprián a varázslat helyett a józan ész hatalmában bízik, ám elvarázsolja az az érzés, ami néha elveszi az eszünket.


KAMOR - Helka menyegzője 
A történet azon a helyen kezdődik, ahol a Ciprián története véget ér: a füredi parton. Felbukkan Kamor varázsló igazi, de mindeddig titkolt ellenfele. Jogos tulajdonát követeli vissza Kamortól: a varázserejű nap-éj kristályok egyikét. A varázsló igazi nagysága mutatkozik meg elmesélt történetében. Kiderül, hogyan tartóztatta fel eddig a gonosz erők térnyerését, ám a végső győzelemhez még az ő ereje és bölcsessége sem elegendő.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.