Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Iskolába toborzó-Gergelyjárás

 

Iskolába toborzás, adománygyűjtés

 

A gergelyjárás eredete a középkorra vezethető vissza, amikor a szegény tanulók az iskolák védőszentjének

ünnepén kéregettek, mendikáltak.

A diákok életének szükségszerű velejárója volt, hogy kéregetéssel teremtsék meg tanulásuk anyagi alapjait.

A XVI. század második felében általános szokássá vált, hogy a tanulók nemcsak maguk, hanem tanítóik

számára is gyűjtöttek adományt.

A XVII. század közepétől az adománygyűjtés – amit sok esetben a tanító díjlevelében rögzítettek – az új tanulók

iskolába hívogatásával bővült.

A reformáció után alakuló protestáns iskolákban a tanulókat a tanítók toborozták, mert a kötelező iskolábajárást

csak a XIX. század végén vezették be.

A gergelyjárásban szereplők a katonai toborzás mintájára különféle rangokat viseltek és Szent György vitézeinek

nevezték magukat.

Ünnepélyes öltözetük jellemző darabjai voltak a papírból készült csúcsos süveg, a katonacsákó szalagokkal és

a fakard.

Kosarat, nyársat, zsákot vittek magukkal az adományok számára. Verseket mondtak, amelyek az istenfélő életre

buzdítottak; bemutatták az iskola életét, számot adtak a tanult ismeretekről, iskolába hívogattak és adományt gyűjtöttek.
 

 

A mappában található képek előnézete Gergelyjárás -március 12.

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.