Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Magyar "legek" az olimpiai játékokon

A magyar olimpikonokról érdekességek

Az első magyar olimpiai aranyérem

Az első modern olimpián Athénban, 1896. április 11-én született Hajós Alfréd révén, aki a 100 méteres gyorsúszást, majd egy órával később az 1200 méteres gyorsúszást is megnyerte a Pireuszi-öböl 12 fokos vizében.

Hajós játszott az első hivatalos magyar futballmérkőzésen,

és tagja volt az első magyar futball bajnokcsapatnak is.

1904-től, visszavonulása után, építészmérnökként Lauber Dezsővel közösen készített stadiontervével ezüstérmet nyert az 1924-es olimpia művészeti versenyén, ahol az első díjat nem adták ki.

Így Hajós Alfréd az újkori olimpiák történetében az egyetlen, aki a sport és a művészeti versenyben is győzött.

 
  Az általa tervezett margitszigeti fedett Sportuszoda (1930) ma az ő nevét viseli.

Hajós építette többek közt az újpesti Megyeri úti sporttelepet és a debreceni Arany Bika Szállodát is.

A magyar sport első női olimpiai bajnoka

A magyar sport első női olimpiai bajnoka Elek Ilona tőrvívó lett, aki 1936-ban Berlinben állhatott a dobogó legmagasabb fokára, öt nappal megelőzve a magasugró Csák Ibolyát.

Elek Ilona tizenkét év kihagyás után, az 1948-as londoni olimpián szintén aranyérmet szerzett, majd 1952-ben, 45 évesen Helsinkiben ezüstérmes lett.

   

A sokoldalú, több nyelven beszélő versenyző visszavonulása után hosszú éveken át kapitányként dolgozott a női válogatottnál.

Olimpián legtöbbször részt vett férfi sportolónk

A magyar férfi sportolók közül a legtöbb olimpián Gerevich Aladár.

  1936-tól 1960-ig valamennyi játékon ott volt és mindegyiken győzött a kardvívásban (Londonban kétszer: egyéniben és csapatban is).

 Hét aranyérmével ő minden idők legeredményesebb magyar olimpiai bajnoka, az aranyak mellé egy ezüst és két bronzérmet is nyert (egyik bronzérmét a tőrcsapat tagjaként szerezte)

 Ő az egyetlen, aki ugyanabban a versenyszámban hat egymást követő olimpián is aranyérmes tudott lenni.

 Fiai szintén eredményes vívókká váltak. Felesége és apósa is olimpiai érmek birtokosai voltak.
Gerevich Aladár, „Ali bácsi” három évtizeden át tartozott a legjobb vívók közé.

Első olimpiai bajnokságát 1932-ben, huszonkét éves újoncként, a hetediket 1960-ban, ötvenévesen nyerte.

Amikor megkérdőjelezték az indulását, ő kihívta a fiatalokból álló csapatot, és mindenkit legyőzött.

Hallatlan saját eredményei mellett a nevelésben is kiemelkedő volt, tanítványai rajongtak érte.


 2010-ben, születésének századik évfordulója alkalmából az ő nevét vette fel a budapesti Nemzeti Sportcsarnok.

A nők közül a legtöbb ötkarikás játékon

A nők közül a legtöbb ötkarikás játékon Rejtő Ildikó a Nemzet Sportolója a páston aratott sikereivel az ugyancsak balkezes Elek Ilonának, a legendás emlékű Csibinek méltó utóda volt.

Rendkívül finom technikával, nyugodtan, határozottan vívott, és rácáfolt azoknak a véleményére, akik hallászavarai miatt annak idején nem jósoltak számára sikeres jövőt.

A tőrvívó 1960-tól 1976-ig öt olimpián volt jelen és valamennyin a dobogóra állhatott: 1964-ben, Tokióban aranyérmes lett, ezen kívül három ezüst- és két bronzérmet is szerzett.

  1995-ben veterán Európa-bajnoki, 1999-ben veterán világbajnoki címet nyert.


 

A legtöbb olimpiai bajnoki címet elnyerő nő

A nők között Egerszegi Krisztina úszó és Keleti Ágnes tornász szerezte a legtöbb olimpiai bajnoki címet, öt-öt aranyérmet.

Egerszegi Krisztina három egymást követő olimpián –

1988-ban a szöuli olimpiára a magyar csapat legfiatalabb (mindössze 14 évesen) versenyzőjeként utazott el.

100 méter háton, országos csúccsal szerzett olimpiai ezüstérmet, majd 200-on olimpiai és Európa-csúccsal lett bajnok.

 

Barcelonában és 1996-ban Atlantában –

a 200 méteres hát selejtezőjében is az első időt úszta, majd a döntőben fölényes győzelemmel szerezte meg az olimpiai aranyat.

Barcelonában a 100 méteres hátúszásban és a 400 méteres vegyes úszásban is diadalmaskodott, s az aranyak mellett egy-egy ezüst- és bronzérmet is szerzett.
Egerszegi, avagy ahogy az egész ország ismeri, "Egérke" az egyetlen női úszó, aki öt egyéni olimpiai aranyérmet szerzett ,

és Dawn Fraser után a második úszónő, aki három egymást követő ötkarikás játékokon ugyanazon a távon győzött.

2001-ben a Magyar Olimpiai Bizottság védnökségével a Nemzeti Sport című napilap által rendezett szavazáson a XX. század legjobb magyar női sportolójává választották.

A tornász Keleti Ágnes 1952-ben Helsinkiben talajon, négy évvel később Melbourne-ben talajon, gerendán, felemás korláton és a kéziszer csapat tagjaként győzött, ezek mellett három ezüst- és két bronzérmet is szerzett. (Keleti Ágnes a melbourne-i olimpiáról nem tért haza, 1957-ben Izraelben telepedett le.

Az ottani tornasport megteremtője, 1958-1980 között az izraeli válogatott szövetségi kapitánya, közben 1959-1960-ban az olasz válogatott edzője volt. 2004-ben a Nemzet Sportolójává választották.

A magyar és az egyetemes sport legidősebb élő olimpiai bajnoka

A magyar és az egyetemes sport legidősebb élő olimpiai bajnoka az 1913-ban született Tarics Sándor,

aki a vízilabda-válogatott tagjaként nyert az 1936-os berlini játékokon.

Attilio Pavesi tavalyi, 100 éves korában bekövetkezett halála óta viseli a legidősebb élő olimpiai bajnok titulust.

Tarics 1949-ben az Egyesült Államokban telepedett le, s földrengésbiztos épületek tervezésével lett nemzetközi hírű építészmérnök, számos szabadalom birtokosa.

Találmánya alapján több ezer földrengésbiztos toronyház épült a világ minden részén, így Japánban is az elmúlt évtizedekben.

A mérnök még a hetvenes években fejlesztette ki azt a szerkezetet, amely elnyeli a földrengések erejét, így a felhőkarcolók, hidak nem dőlnek össze.

San Francisco egyik jelképére, a Golden Gate hídra felvezető autópályáknál is alkalmazták a veszély csökkentésére, a földrengés-szigetelésre alkalmas Tarics-pogácsákat.


“Nagyon jól vagyok, s nemcsak a koromhoz képest. Úgy látszik, a természet elfeledkezett rólam. Orvosi problémáim nincsenek, s csak annyiban változott a helyzet, hogy manapság már az esetleges egyensúlyi zavarok miatt sétapálcát is viszek magammal, ha hosszabb sétára indulok.

Sport? Hát persze, hogy szükség van rá, de mindig az életkorhoz kell igazítani, s addig érdemes művelni, amíg fejlődik a test.

Semmit sem szabad túlzásba vinni, én például már abbahagytam a teniszt, maradt az úszás és a séta.”

A 98 éves Tarics Sándor, a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka a Magyar Olimpiai Bizottság díszvendégeként vesz részt a londoni olimpiai játékokon.

Magyar szempontból a legeredményesebb olimpia az 1952-es helsinki XV. nyári játékok voltak: a magyar sportolók 16 arany, 10 ezüst és 16 bronzéremmel a nemzetek közötti nem hivatalos pontversenyben a 3. helyet szerezték meg.


A 100. magyar olimpiai aranyérmet 1972-ben a müncheni játékokon a birkózó Hegedűs Csaba,

a 150. aranyérmet 2004-ben Athénban Nagy Tímea női párbajtőrvívó szerezte meg.

Az eddigi legtöbb magyar olimpiai aranyérem vívásban (34) született, ezt követi az úszás (23), valamint a kajak-kenu és a birkózás (19-19).
Az olimpiák történetének a 2008-as olimpiáig, a 160. magyar aranyérmét a férfi vízilabda-válogatott szerezte négy éve, Pekingben.

A magyar csapat a sportág történetében rekordot beállítva sorozatban harmadszor győzött (a brit válogatott 1908-ban, 1912-ben és 1920-ban állhatott a dobogó felső fokára), s idén eddig példátlan negyedik olimpiai bajnoki címére készül.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.