Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mindenszentek napja- Halottak napja

 

 

 

Mindenszentek - Halottak napja

 

 Az ünnep, és az azt követő halottak napján mindenki kilátogat a temetőbe, meglátogatja elhunyt hozzátartozóit.

 

 

 

 

Az emberek gyertyát gyújtanak, és elveszített szeretteikre emlékeznek .

 

MINDENSZENTEK

 

 

 

 Az ünnep még a VIII. században május 13-ról november 1-jére

 tevődött át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék.
 IV. Gergely engedélyével hivatalosan  Mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett.


HALOTTAK NAPJA


Halottak napját november 2-án 998 óta tartja meg az egyház.

 

Ez az ünnep összefügg azzal a századvégi szorongásos hangulattal, mely 1000-re a világvégét várta.

Ilyen elképzelések mellett igyekeztek a halottakkal "jóban lenni", az elhunytak szellemeivel jó barátságba kerülni.

A sírokon gyertyát gyújtottak, hogy "szegény, fázós lelkek annak fényénél melengethessék magukat".

  Ehhez a szokáshoz azonban több népi hiedelem is kapcsolódik.

Némelyik szerint ennek az a célja, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.

Magyar területeken szokás volt ilyenkor a sírok megtisztítása, rendbe hozása is.

  Ilyenkor fel is díszítik a sírokat. Virágokat, manapság pedig koszorúkat visznek az elhunytak tiszteletére.

A nép ajkán ennek a szokásnak is megvan a magyarázata: azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben.

A néphit szerint ilyenkor ugyanis hazalátogatnak a halottak. Ezért sokfelé szokás volt, hogy számukra megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra.

A bukovinai magyarok körében pedig még a temetőbe is vittek ennivalót.

Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát.

 

 

A mappában található képek előnézete Gyertyagyújtás

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.