Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Mohács

 

 

 

MOHÁCS

Mohács közel 20 ezer lakosú város Baranya megyében, a Mohácsi kistérség központja.

Ez a város Magyarország legdélebbi Duna-parti települése.

A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett, ezrek által látogatott busójárás, amelyet 2009-ben felvettek az UNESCO szellemiörökség-listájára.

A várostól délre történt 1526. augusztus 29-én a történelmi jelentőségű csata, melynek során a szervezetlen magyar sereg megsemmisítő vereséget szenvedett a hatalmas túlerőben lévő török sereg ellen.





A Dél-Dunántúl délkeleti szegletében lévő település, Magyarország egyik legdélibb városa.

A Duna útja Bajánál két ágra szakad.

A szélesebb Duna-ág délnyugati irányt vesz, majd derékszögben délkeletre fordul. A keskenyebb dél felé folytatja útját.

 A két ág a horvát-szerb határon találkozik ismét.

Ahol a szélesebb, az "öreg" Duna elfordul, ott fekszik Mohács.

A város területének nagyobbik része a jobb parton terül el, itt él a lakosság 95%-a.

A balparti városrész (Újmohács) lakossága közel 700 fő.

2007-től Mohács az Európai Unió dunai határkikötője.

A várostól a horvát határ 10 km, Budapest 190 km, Pécs pedig 40 km messze van.

 
 



A kutatások szerint Mohács környékén az ember már az őskortól letelepedett. A kutatók kő-, réz-, bronz- és vaskori cölöpökre épített házak maradványaira bukkantak.

Az i. e. I. századtól az IV. századig a terület a Római Birodalom Pannónia provinciájához tartozott. 

Fontos védelmi vonal   húzódott itt.

A rómaiak  állomáshelye volt .

A Római Birodalom bukása után, egy VI-VII. századi,

 avar kori település állt vidéken.

A feltételezések szerint a 150-180 lélekszámú valószínűleg gepidák lakhatta környék Kárpát-medence legnagyobb eddig ismert avar kori települése.

A város nevét a források először 1093-ban említik, mikor Szent László király 1093-ban a pécsi püspöknek adományozta a területet.

1526. augusztus 29-i tragikus kimenetelű vereség után a törökök a várost elpusztították.

 1570-től   szandzsákközpont lett.

A török megszállás éveiben, illetve a XVIII. században érkeztek a városba a szerb, sokác és német betelepülők.

 Mohács 1724-ben mezővárosi városi rangot kapott (utóbb visszaminősítették).

A reformkorban tovább erősödött Mohács kereskedelmi jellege.

1832-től a Duna Gőzhajózási Társaság hajói járták a folyót.

 1857-ben megépült a Pécs és Mohács közötti 56 km hosszú vasútvonal, melyen a Pécsett bányászott szenet szállították a Dunára, melyet onnan hajókkal vittek tovább. 1868-ban mezővárosi rangját elvesztette, és nagyközséggé fokozták vissza.





XX. század elején a városban megjelent, majd fokozatosan egyre nagyobb tért hódított a gépipar.

 Új közintézményeket, polgárházakat, üzletházakat emeltek. 1910-ben a város népessége 17 000 fő volt.

A város napjainkban is dinamikusan fejlődik.

2002-ben Hild János-emlékérmet kapott.





A városban számos templom szolgál látnivalóul,valamint a város fő nevezetessége a minden évben megrendezett busójárás.
Lakossága: kb.19 200 fő
Területe: 112,23 km2
Elérhető az M6-os autópályán,valamint az 56-os és 57-es főútakon.

 
 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.