Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ősz virágai

 

Krizántém   -nálunk az ősz virága

 

Már az ókorban  a nemesítők szorgos munkájának eredményeként mára csak az őszi krizantémoknak több, mint 5000 változata ismert.

 Hajtásdugványról szaporítják. Termesztése sok figyelmet kíván .

 

   

 Életet adó gyógynövényként tartják számon.

 

 

Egy 3000 éves legenda szerint valaha a ma Japánhoz tartozó Szitakötő-szigeten termett egy olyan gyógynövény, amely megfiatalította az embert, ha fiatal lányok és fiúk szedték le. A felkeresésére indult ifjak sok kalandot átéltek, de a fiatalító növényt nem lelték meg. Megtalálták viszont a krizantémot, és kereskedni kezdtek vele.

 

 

A 9. hónap 9. napjának ünnepén már a Han-korban krizantémbort ittak.

Azt tartották, hogy aki krizantémbort iszik, hosszú életű lesz a földön.

Virága gyulladás- és vérnyomáscsökkentő hatású, emellett emésztési problémákra is hatásos. Lázas állapot, meghűlés, fejfájás kezelésére a sárga virágokat tartják a leghatékonyabbaknak. A meleg időjárás okozta kellemetlenségek ellen is használják; külsőleg alkalmazva pedig a szemgyulladás kezelésére.

A szirmok enyhén fanyar, pikánsan kesernyés ízükkel kiváló salátaízesítők.

 

A kínai ehető krizantémnak nemcsak virágja, de levele is ehető. Zsengén kissé kesernyés, csípős, gyöngén mustárízű leveléből, virágából vitaminos salátát, köretet készítenek, és húsokat is fűszereznek vele.

 

Japánban a tavaszi krizantém (Chrysanthemum coronarium) levelét fogyasztás előtt rendszerint egy percig forró vízbe mártják. Hosszasabb főzésnél megkeseredik.

 

A krizantém a kultúrában, művészetekben 

 

Kínában már időszámításunk előtt 550-ben említik; a Song-korban már nemesítették is.

Főleg a szokatlan színű, formájú fajtákat kedvelték, illetve kedveték.

 

A krizantém Kínában az ősz jelképe, ünnepét a 9. holdhónap 9. napján tartják.

 

A művészetek mindig előszeretettel ábrázolták: megjelent a versekben, a festményeken, a faragványokon és hímzéseken.

 

 

A híres költő, Tao Yuanming (365-427) több verset is írt a krizantémról, ami számára a magányosság jelképe, az ősz nyugalmát, szépségének képviselője volt.

 

A 8. század táján került át Japánba, ahol kikunak nevezték, és még jobban megbecsülték, mint Kínában: a japán uralkodók jelképe lett, trónusuk pedig a „krizantém trón”.

 

A koreai művészetben a krizantém a „négy nemes növény” egyikeként (a másik három a szilva, az orchidea és a bambusz) kedvelt díszítő elem.

Mivel számos változata halottak napja tájékán nyílik, és vágott virágként, vázában kiemelkedően jól (akár 2–3 hétig) tartja állagát, Magyarországon leginkább temetői növényként ismert.

Márk Lajos (1867–1942) egyik legismertebb festménye A krizantém.

 

 Árvácska

 Szerény, de igazán szép és hálás növény .

 Amikor eljön az ősz, kertünk lassan-lassan felölti téli arcát.

 

Az addig színes virágok eltűnnek, a cserjék lehullajtják leveleiket, a kert színei megfakulnak.

 

 

Ki gondol ilyenkor arra, hogy palántázzon?

A szemfüles kertész már a nyáron elkezdte a kétnyáriak (kétéves növény, mely az első évben a zöld részeit fejleszti ki, majd a második évben, hoz nagyobb mennyiségű virágot és termést) kiültetését. 

 


A kerti árvácska  a kétnyáriak csoportjának legelterjedtebb képviselője, ő hideg időben is virít, védett helyen, akár a hó alól is kidugja virágait.

 

Érdemes  palántát cserépbe vagy az erkélyládába ültetned.

Nagyon fontos, a hiedelemmel ellentétben, az árvácska nem tud elfagyni!

 

Ha mégis az őszi ültetésű növények közül tavaszra egy pár kipusztul, az ok az, hogy a nagy hidegben nem tud vizet felvenni, illetve befülled a hótakaró alatt.

 

Megoldás erre a hideg teleken: a növényeket takarjuk be, pl. fenyőággal, lombbal.

 
MEGHÁLÁLJA !!!

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.