Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Pünkösd eredete

 

Pünkösd története

  Húsvétot követő Pünkösd is mozgóünnep, amely május 10-e és június 13-a közé esik.
 
  Az elnevezése a görög pentekosztész, azaz "ötvenedik" szóból származik,
 ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdődik.

 

Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána Szentlélek leszállt az apostolokra.


Az 50 nap a zsidó vallásból ered.

Ők ünnepelték a Pészach utáni ötvenedik az aratás, az első gyümölcsök, majd később a Tízparancsolat adományozásának ünnepét.

A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, és olvadtak össze egy ünneppé.

Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték pünkösdöt.

Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek.

Majd lángnyelvek jelentek meg, melyet szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre: megteltek Szentlélekkel.

Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta neki, hogy szóljanak.

A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti.

Előállott Szent Péter és prédikálni kezdett.

Sokan megértették beszédét, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

A középkorban a Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgását kürtökkel, harsonákkal utánozták.
A lángnyelveket égő kócok jelképezték, melyeket a templom padlásáról eresztettek alá a hívek közé.

A Szentlélekről már Keresztelő Szent János is jövendölt: „Jézus majd Szentlélekkel és tűzzel fog benneteket megkeresztelni” (Máté 3,11). Amikor Jézus Keresztelő Jánosnál megkeresztelkedett, történt, hogy a Szentlélek galamb formájában Jézusra szállt. Ezért lett a keresztény ábrázolásban galamb a Szentlélek – számos ikonográfián, festményen láthatjuk azóta is.

Pünkösdhöz kapcsolódó szokások rítusok

A múlt században pünkösd szombatján még általános volt hajnalban, a Tiszában való fürdés, hogy elkerülje a fürdőzőt minden betegség. A lányok is megfürödtek ilyenkor a folyóban. Se menet, se jövet, se fürdés közben egy szót sem szóltak, abban a hitben, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás.

Néhol már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el.

Pünkösdi ételek

A Pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával.

Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás.

Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel - eperrel, cseresznyével - töltötték meg.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.